Tíz évi távollét után, 1982-ben tért vissza a Rákóczi Sport Clubhoz azzal az eltökélt szándékkal, hogy felépít egy korszerű, tudományos alapokon álló labdarúgó utánpótlásnevelő rendszert. Elvégezte a Magyar Testnevelési Főiskola Tanári és Edzői szakát is, bár vallja, hogy az ott szerzett ismeretek csak alapot adtak a komolyabb kutató munkához.
Az általa megfogalmazott definíció
volt a munkálkodásának alapja:
"A labdarúgás - és a többi labdajáték is - elsősorban szellemi tevékenység, a labdával, vagy anélkül végrehajtott játékelemek a gondolatok megvalósítását célozzák. A mérkőzés folyamán personális (egyén, mint feladatmegoldó rendszer) és interpersonális (csapatrészek, csapat) folyamatok zajlanak. Ezeket a csapaton belüli kommunikációkat az ellenfél részéről kontrakommunikációk követik."
Ennek szellemében kezdődött a kiválasztás a város azon általános iskoláiból, amelyekben labdarúgást szerető és értő testnevelők dolgoztak. A közvetlen munkából ki kellett válnia, mert 1983-1988 között a klub ügyvezetőjeként dolgozott, ekkor a rendszer felügyeletét dr. Pandurics István vette át. Sokoldalú munkája mellett - más szakosztályok, építkezések, panzió üzemelése, autóbuszok kihasználása ...stb. - kiemelt figyelmet fordított a foci osztályokkal dolgozó edzők, pedagógusok munkájára. Bár csupán a rendszer legelején tevékenykedett, a mai napig hálás szívvel gondol azokra a kollégákra, akik hittek az elképzelések korszerűségében és fanatikus lelkesedéssel igyekeztek sikerre vinni azt.
A Testnevelési Főiskolán végzett 1972-ben, ahol tanári diplomája mellé a
labdarúgó edzőit is megszerezte. Barcson, a PVSK-ban, a TFSE-ben, majd legvégül a
Rákócziban futballozott.
Edzői munkáját a serdülőknél kezdte 1975-ben, később dolgozott az ifiknél és a tartalékcsapatnál is. Volt módszertani előadó és 1983-tól ő az utánpótláscsapatok szakágvezetője.Szerteágazó munkája mellett - Tanítóképző Főiskolán tanszékvezető tanár, majd főigazgató-helyettes - igyekezett mindezidáig a labdarúgó osztályokat a lehetőségei szerint minden tekintetben támogatni. Ennek érdekében hozta létre a Kaposvári Utánpótlásnevelő Egyesületet, amely ugyancsak hathatósan támogatta a nehezebb időkben is a foci osztályok létét, a rendszer fennmaradását. 1991-től öt éven át a Góliát FC városi szervezőjeként segítette a kiválasztást és biztosított versenyzési lehetőséget az alsóbb korosztályok számára is. Neve több mint másfél évtizede összeforrt Kaposvár város és Somogy megye labdarúgó utánpótlásával.
DR. SPIEGL JÓZSEF
Személyével olyan vezető került a
klub ügyvezetői székébe, aki már előző munkahelyén is tevékenyen részt vállalt
a gyermeklabdarúgásban, alapítóként működött közre a Góliát FC
létrehozásában.
Szívügyének tekinti a labdarúgó osztályok sorsát, munkássága idején újra virágzó lett a kapcsolat a II.Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a Rákóczi FC között.
Erkölcsi és anyagi támogatása hatására javultak a kiválasztás és beiskolázás lehetőségei, az iskola füves labdarúgó pályája felújításra került. 1998 őszén a Somogy Megyei Közgyűlés alelnökévé választották, bízunk benne, hogy ebből a funkciójából is támogatását élvezhetjük a jövőben.
GYŐRI LÁSZLÓ
Közel öt éve már annak, hogy az akkor még a Rákóczi FC elnökségi tagjaként
került kapcsolatba a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában működő labdarúgó
osztályokkal. A sárospataki származású vállalkozó neve azóta összefonódott az
intézménnyel, számos alkalommal támogatott anyagilag és erkölcsileg is sport-, és
kultúrális rendezvényt, iskolai programot és rászoruló tanulónkat egyaránt.
Segítségével a labdarúgó osztályok tárgyi feltételei is javultak, valamint az
iskola esztétikai kialakításában is döntő érdemeket szerzett.
1999. januárjától a Rákóczi FC elnöke, így az első csapat gondjait is a vállaira vette. Bár teendői jócskán megszaporodtak, a labdarúgásban tehetséges tanulóink máig elvezhetik támogatását. Az arra érdemes fiatal játékosok pedig folyamatosan beépítésre kerülnek a felnőtt keretbe. A nehéz helyzetben lévő magyar labdarúgásban, egy szerény anyagi kompetenciával rendelkező klub első embere. Az utánpótlásnevelés az ő munkássága idején vesz a közeljövőben "új" irányt Kaposvárott.
A teveli származású pedagógus a pécsi Tanárképző Főiskola matematika, kémia,
testnevelés szakán végzett s bár mind a mai napig nagy szeretettel tanította
szaktárgyait, szívéhez a labdarúgás oktatása áll a legközelebb.
Egyike azoknak a volt labdarúgóknak, akik az élvonalig segítették a hetvenes évek derekán a Rákóczit. Az NB I-es csapatban hosszú ideig viselte a csapatkapitányi karszalagot is. Csupaszív játékával sok fiatal labdarúgó példaképévé vált.
1978-ban került a II.Rákóczi Általános Iskolába tanítani és munkája eredményeképpen rövid idő múlva úttörő-olimpia döntős csapat és korosztályos válogatottak ( Fodor László, Butyka Bertalan) nevelkedtek. Időközben elkészült a tornacsarnok is és egymásra talált a város, az egyesület és a személyi feltételt garantáltan biztosító Márton tanár úr. Hihetetlen lelkesedéssel és munkabírással vágott bele az ismeretlen kezdeményezésbe, szervezett, tanított, edzett és néha bizony a fizikai munkában is a szülői csapat élére állt, ha a gyerekek érdeke azt kívánta.
A kemény munka gyümölcse beérett, számtalan kupagyőzelem után diákolimpiai döntő következett és jónéhány válogatott kerettag került ki kezei közül. Az első után második, majd a harmadik foci osztály szorgos hétköznapjai után új kihívás várta a sikeres edzőt:
régi álmát valósíthatta meg az Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanáraként amikor az intézmény és a város összefogásával felépült egy Ifjúsági és Sportcentrum labdarúgókollégiummal, amelynek az 1998/99-es tanévtől igazgatója. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a kispadot cserélte fel kényelmesebb ülőalkalmatosságra, hisz edzői pályafutása alatt sohasem volt kettőnél kevesebb csapata - és ez most sincs másképpen.
Pécsen végzett testnevelés-biológia szakon, itt szerzett labdarúgó szakedzőit is
miközben aktívan futballozott az egyetemi csapatban. 1983 óta tanít Kaposváron, egy
év múlva már a Rákóczi FC serdülő edzője. 
1986-ban iskolát váltott és a II.Rákóczi Ferenc Általános Iskola labdarúgó osztályaival kötelezte el magát, három fociosztálya már befejezte az általános iskolát, közülük sokan a legmagasabb bajnokságokban kergetik a labdát, míg a legfiatalabb csapatával most kezdte a sikerekhez vezető utat. A saját osztályai mellett mindig volt másik korosztályos csapata is, amit edzett és versenyeztetett, a 10-18 éves korcsoportok mindegyikében tevékenykedett már szép sikerekkel. Csapataival számos európai futball nagyhatalom ellen szerepelt eredményesen (Spanyolország, Olaszország, Németország, Ausztria), öregbítve a magyar labdarúgás hírnevét.
1998 szeptemberétől a volt NB I-es Rákóczi-játékos Konrád Lászlóval karöltve labdarúgó iskolát alapított az olyan 1.-4.osztályos tanulók számára, akik tehetséget és kedvet éreznek a foci iránt.
Mind tevékeny edzőként, mind pedig szervezőként elévülhetetlen érdemeket szerzett a labdarúgó utánpótlás nevelésében, a sportág népszerűsítésében. Folyamatosan képzi magát, 1999-ben elvégezte az UEFA edzőképző "D" és "B" licences tanfolyamait is a régóban az elsők között.
Az alábbiakban tapasztalt személyes hangvétel magyarázata az a puszta tény, hogy ennek a kusza labdarúgó egyvelegnek, amit eddig láttál, jómagam vagyok az elkövetője - persze nem csupán egyedül, hisz sok-sok adatszolgáltató egyén, labdarúgó,- és netscape szakmai lektor segítsége szükségeltetett ehhez. Köszönet nekik érte!
<---A fényképész szerint így
nézek ki!
Hogy miért ezen a lapon szerepelek, mentségemre a következőket tudom felhozni:
Szerencsés csillagzat alatt születvén a sors a Tanítóképző Főiskola testnevelés szakkollégiumának elvégzése után - ahol a fentebb bemutatott Pandurics tanár úr volt a csop.vez. - pontosan az első labdarúgó osztály indulásakor vetett egykori iskolámba, immár pályakezdő nevelőként. A rendszer - az egész napos foglalkoztatás miatt - két egész embert kívánt. Az a megtiszteltetés ért, hogy napközis nevelőként a kezdetektől a foci osztályok mellett dolgozhattam és olyan kiváló pedagógus-edzőktől leshettem el a szakma fortélyait, mint Márton és Major tanár urak. Odáig fajult az ő leterheltségük, hogy előbb mint osztályfőnök (1995), később pedig edzőként debütálhattam (1997) labdarúgó osztálynál.
Ennél egy hajszállal csupán, de többet tehettem a kiválasztásnál, a foci osztályba orientálásnál, hisz iskolánkban 1991 óta a Góliát-McDonald's FC keretében jómagam foglalkozom az 1.-4.osztályosokkal két korcsoportban, 1997-től az egyesület területi szervezője vagyok. A szakmai fejlődgetésem érdekében 1999 tavaszán elvégeztem az UEFA "D" tanfolyamát, amely szemléletbeli fejlődést is eredményezett.
Végül még egy mentség: talán ennek az összeállításnak a
témaválasztása is igazol - bár elméleti síkon labdába sem rúghatok a fenti
szakemberek mellett, de a fociosztályok és a ott tanuló labdarúgó palánták sorsa
ugyanúgy a szívügyemmé vált a 15 év során, mint őnekik. 
vissza
